III. MODUL

Nemzet és történelem

 

Modulvezető:

Dr. Makkai Béla

CSc történész, egyetemi docens (KRE)

 

A modul témakörei:

    • a magyarság eredete, a honfoglalás és az államalapítás
    • a Magyar Királyság az Árpád-dinasztia idején
    • a magyar középhatalom a XIV-XV. században
    • a török- és Habsburg-ellenes küzdelmek kora (Erdély jelentősége)
    • demográfiai átrendeződés, hungarus nemzetfelfogás és nacionalizmus(ok)
    • reformkor, 1848/49 és a kiegyezés
    • az Osztrák-Magyar Monarchia, mint „keleti Svájc”, avagy a „népek börtöne”
    • szomszédság-ismeret (a horvátok, a szlovákok, a románok, a szerbek, a ruszinok, lengyelek és csehek)
    • magyar kivándorlás és külhoni nemzetgondozás (Bukovina, Regát, Szlavónia és Bosznia-Hercegovina)
    • világháború, forradalmak és az ország feldarabolása
    • trianon okai és következményei; emlékezetpolitika
    • konszolidáció, revízió, kor-eszmék a Horthy-korszakban
    • a II. világháború, hadifoglyok és deportáltak (GUPVI és GULÁG)
    • a kommunista diktatúra és az 1956-os forradalom, a Kádár-korszak
    • a kétpólusú világrend után: rendszerváltás és politikai küzdelmek a jelenkori Magyarországon

 

Azok a szakmai kompetenciák és kompetencia elemek, amelyek kialakításához a modul jellemzően hozzájárul:

a.) Tudás

– ismeri a magyarság származástörténetét a friss kutatási eredmények fényében;
– ismeri a keresztény államszervezés eredményeit, s – nemzetközi kontextusában – a magyar középhatalmi státusz kivívásának és elvesztésének okait és következményeit;
– ismeri a Magyar Királyság jellemző közjogi felfogásának sajátosságait, alkotmányos fejlődését (István király intelmei, Aranybulla, Tripartitum, Szent Korona-tan);
– ismeri a török- és Habsburg-ellenes, a nemzeti függetlenség megőrzését/visszaszerzését szolgáló küzdelmek nemzettudatot építő példáit;
– ismeri a Kárpát-medence etnikai térszerkezetének spontán és célzatos változtatásait;
a magyar befogadó és a bécsi megosztó politika által meghatározott párhuzamos nemzetépítési törekvések természetét (ld.: a hungarus tudat visszaszorulása, versengő nemzetiségi nacionalizmusok), egy szomszédság-ismereti tágabb kontextusban;
– ismeri a Szent István-i magyar állam felbomlásának okait és következményeit, torzító lenyomataival a régió népeinek kapcsolataiban és emlékezetpolitikáiban;
– ismeri a világháborús vereség, a területcsonkítás és nemzetközi elszigeteltség determinizmusában is sikeres társadalomépítés eredményeit (Bethlen-konszolidáció, Klebelsberg korszakalkotó kultúrpolitikája);
– ismeri a megszálló nagyhatalmak szorításában bekövetkező társadalmi méretű emberveszteség (holokauszt, malenkij robot) elszenvedésének körülményeit, lelket nyomorító hatásait;
– ismeri a kommunista diktatúra bénító, a társadalmi kohéziót végletesen kikezdő uralmi formáját, az 1956-os forradalom nemzetközi jelentőségű, dicsteljes epizódjával, és az erkölcsi hanyatlást hozó Kádár-korszakkal;
– ismeri a kétpólusú világrend megszűnésével bekövetkező rendszerváltás töredékességét és ellentmondásait, az európai integráció visszásságait, a globalista erőtényezőkkel szembeni végletes küzdelmeket.

b.) Képesség

– képes az önálló szakirodalmi tájékozódásra, elmélyült ismeretek megszerzésére a nemzeti történelem bármely korszakában;
– képes a kritikai gondolkodás követelményeinek megfelelően a közfelfogásban meggyökeresedett téves képzetektől (pl. „a nemzetiségek ezeréves elnyomása”, „Hitler utolsó csatlósa” stb.) mentes önálló véleményalkotásra és szellemi viták megvívására;
 – képes pl. a ma is vitatott Trianon-kérdést övező emlékezetpolitikai torzulások körültekintő, tapintatos elemzésére és átértékelésére;
– az elsajátított ismeretek fényében képes a magyar nemzeti közösség összetartozásának átélésére, belsővé tételére és közösségképző szellemi potenciállá érlelésére;
– képes – a viszonosság alapján – a közép-európai régió „győztes” és „vesztes” népei egymásra utaltságának belátására is, és hosszabb távon érdekeik összehangolását munkálni.

c.) Attitűd és felelősség

– kötődése a nemzeti közösséghez egyaránt érzelmi és értékrendi, tárgyilagos, de szilárd önismerettel és szomszédság-ismerettel rendelkezik;
– a keresztény szolidaritás és felebaráti tisztelet jegyében tekint vitapartnerére, akár egy versenytársban is meglátja a potenciális szövetségest;
– szellemi működését nem az önmegvalósítás, hanem a közösségépítés szándéka határozza meg.

JELENTKEZÉS JELENTKEZÉS