III. MODUL

Nemzet és történelem

Modulvezető:

Dr. Makkai Béla CSc

történész, egyetemi docens (KRE)

A modul témakörei:

• • A magyarság eredete, a honfoglalás és az államalapítás
  • A Magyar Királyság az Árpád-dinasztia idején
  • A magyar középhatalom a XIV-XV. században
  • A török- és Habsburg-ellenes küzdelmek kora (Erdély jelentősége)
  • Demográfiai átrendeződés, hungarus nemzetfelfogás és nacionalizmus(ok)
  • Reformkor, 1848/49 és a kiegyezés
  • Az Osztrák-Magyar Monarchia, mint „keleti Svájc”, avagy a „népek börtöne”
  • Szomszédság-ismeret (a horvátok, a szlovákok, a románok, a szerbek, a ruszinok, lengyelek és csehek)
  • Magyar kivándorlás és külhoni nemzetgondozás (Bukovina, Regát, Szlavónia és Bosznia-Hercegovina)
  • Világháború, forradalmak és az ország feldarabolása
  • Trianon okai és következményei; emlékezet-politika
  • Konszolidáció, revízió, kor-eszmék a Horthy-korszakban
  • A II. világháború, hadifoglyok és deportáltak (GUPVI és GULÁG)
  • A kommunista diktatúra és az 1956-os forradalom, a Kádár-korszak
  • A kétpólusú világrend után: rendszerváltás és politikai küzdelmek a jelenkori Magyarországon

Szakmai kompetenciák, kompetencia-elemek, amelyek kialakításához a modul jellemzően hozzájárul:

a.) tudás

Ismeri a magyarság származástörténetét a friss kutatási eredmények fényében;

ismeri a keresztény államszervezés eredményeit, s – nemzetközi kontextusában – a magyar középhatalmi státusz kivívásának és elvesztésének okait és következményeit;

ismeri a Magyar Királyság jellemző közjogi felfogás sajátosságait, alkotmányos fejlődését (István király intelmei, Aranybulla, Tripartitum, Szent Korona-tan);

ismeri a török- és Habsburg ellenes, a nemzeti függetlenség megőrzését/visszaszerzését szolgáló küzdelmek nemzettudatot építő példáit;

ismeri a Kárpát-medencét etnikai térszerkezetének spontán és célzatos változ(tat)ásait; a magyar befogadó, és a bécsi megosztó politika által meghatározott párhuzamos nemzetépítési törekvések természetét (ld.: a hungarus tudat visszaszorulása, versengő nemzetiségi nacionalizmusok), egy szomszédság-ismereti tágabb kontextusban;

ismeri a Szent István-i magyar állam felbomlásának okait és következményeit, torz(ító) lenyomataival a régió népeinek kapcsolataiban és emlékezet-politikáiban.

ismeri a világháborús vereség, a területcsonkítás és nemzetközi elszigeteltség determinizmusában is sikeres társadalomépítés eredményeit (Bethlen-konszolidáció, Klebelsberg korszakalkotó kultúrpolitikája).

ismeri a megszálló nagyhatalmak szorításában bekövetkező társadalmi méretű emberveszteség (holokauszt, malenkij robot) elszenvedésének körülményeit, lelket nyomorító hatásait

ismeri a kommunista diktatúra bénító, a társadalmi kohéziót végletesen kikezdő uralmi formáját, az 1956-os forradalom nemzetközi jelentőségű, dicsteljes epizódjával, és az erkölcsi hanyatlást hozó Kádár-korszakkal.

ismeri a kétpólusú világrend megszűnésével bekövetkező rendszerváltás töredékességét és ellentmondásait, az európai integráció visszásságait, a globalista erőtényezőkkel szembeni végletes küzdelmekkel.

b.) képesség

Képes az önálló szakirodalmi tájékozódásra, elmélyült ismeretek megszerzésére a nemzeti történelem bármely korszakában;

képes a kritikai gondolkodás követelményeinek megfelelően a közfelfogásban meggyökeresedett téves képzetektől (pl. „a nemzetiségek ezeréves elnyomása” „Hitler utolsó csatlósa”, stb.) mentes önálló véleményalkotásra, és szellemi viták megvívására;

képes pl. a ma is vitatott Trianon-kérdést övező emlékezetpolitikai torzulások körültekintő, tapintatos elemzésére, és átértékelésére;

az elsajátított ismeretek fényében képes a magyar nemzeti közösség összetartozásának átélésére, belsővé tételére és közösségképző szellemi potenciállá érlelésére;

s képes – a viszonosság alapján – a közép-európai régió „győztes” és „vesztes” népei egymásra utaltságának belátására is, és hosszabb távon érdekeik összehangolását munkálni.

c.) attitűd és felelősség

Kötődése a nemzeti közösséghez egyaránt érzelmi és értékrendi, tárgyilagos, de szilárd önismerettel és szomszédság-ismerettel rendelkezik;

a keresztény szolidaritás és felebaráti tisztelet jegyében tekint vitapartnerére, akár egy versenytársban is meglátja a potenciális szövetségest;

szellemi működését nem az önmegvalósítás, hanem a közösségépítés szándéka határozza meg