29 jan ASZTA szakest

A mesék világába repítette a résztvevőket a Szent Tamás Akadémia 7. évfolyama az ASZTA-szakesten

A névadó domonkos szerzetes ünnepének másnapján, 2026. január 29-én került megrendezésre az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia idei szakestje. Az elmúlt évekhez hasonlóan ez alkalommal is az Akadémián oktató tanárok és hallgatók közös seregszemléjére került sor, ahol mindenki megmutathatta saját szűkebb érdeklődési területét, valamint megcsillogtathatta képességeit. Az idei évfolyam a különböző tematikájú előadásokat innovatív módon, kerettörténetbe ágyazva, a népmesék világába átültetve fűzte egy csokorba.

Az est nyitányaként Sirák Borbála prefekta fuvola-előadásában hallgathatta meg a közönség a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat nyitányát, majd Kleineisel Flóra hallgató narrációja nyomán elindult a Koltai Péter által megszemélyesített, ízig-vérig 21. századi főszereplő, Tóth János a Szent Korona visszaszerzésére. Útja során megismerkedett a magyar népmesevilág jelentős alakjaival: a csillagszemű juhásszal és Kacor királlyal, a vasorrú bábával, az északi kastélyban lakó királykisasszonnyal, valamint a kevésbé alacsony babszem Jankóval.

Az előadások sorát az Országos Széchényi Könyvtár két munkatársa, Győri Luca és Mészáros Tamás nyitotta meg, akik az akadémiai képzés szakmai vonalának segítésére egy szisztematikusan, a tíz modulhoz illeszkedő, 304 tételes könyvcsomaggal ajándékozták meg az intézményt. Indoklásukban elhangzott: a nemzeti könyvtár nemcsak a könyvek gyűjtését és feldolgozását, hanem az azokhoz való hozzáférés biztosítását is küldetésének tekinti, ezért mondtak igent a Piliscsabán létesített kézikönyvtár szakmai szempontú bővítésére a bibliotékában jelenlévő duplumpéldányokból. A szakesten a legszebb küllemű és legjelentősebb köteteket be is mutatták.

A tudást azonban nem elég megszerezni, át is kell adni – a keresztény hitre pedig fokozottan igaz ez a megállapítás. Boros Júlia és Orosz Virág előadásukban a hitüket megvalló, azt felvállaló influencereket mutatták be az Egyesült Államok és Magyarország viszonylatában. A hazai helyzet kapcsán értékelték a TikTokon jelen lévő csoportokat a 777 blogtól a katolikus egyház közösségimédia-felületein át az egyéni tartalomgyártókig, majd vázolták saját közösségimédia-elképzelésüket is. Előadásuk végén kiemelték: céljuk, hogy az így kialakuló – már hívő és kereső fiatalokat egyaránt megszólító – online követői táborból offline közösséget is szervezzenek.

Esetenként előfordul, hogy mesés egymásra találások a valóságban is megtörténnek. Egy ilyen példáról beszélt Orosz Örs felvidéki értékmentő, a Sine Metu Polgári Társulás elnöke. A csehek által az első világháborús összeomlást követően lerombolt szobrok nyomában kutatva bukkant rá az 1851-ben felállított roskoványi honvédemlékmű történetére. A látszólag nyom nélkül eltűnt emlékmű közel egy évszázadon át a feledés homályába merült, mígnem 2021-ben drónfelvételek segítségével sikerült beazonosítani. A szobor megmentését követően – mivel Orosz Örs hitvallása szerint az értékeket saját helyükön kell megőrizni – 2024 nyarán sor került az újraállításra is. A Sine Metu Polgári Társulás jelenleg is folytatja értékmentő tevékenységét, emellett kiemelt figyelmet fordít a felvidéki magyarságot érő hátrányos megkülönböztetések – így a Beneš-dekrétumok kritikájának kriminalizálása – elleni fellépésre.

Meseszerűnek tekinthető az a tény is, hogy a térség országai közül egyedül Magyarországon nem volt szükség az elmúlt 35 évben előrehozott választás kiírására. Választástörténeti áttekintésében Makkai Béla, az Akadémia történelemmoduljának vezető oktatója az 1848-as átalakulástól 2010-ig tekintette át a jelentős politikai változásokat. Utalt a korszakot uraló stabil politikai szereplőkre – Tisza Kálmánra és Bethlen Istvánra –, valamint a nagy korszakokat lezáró krízishelyzetekre is: az 1918 őszén végbement radikális fordulatra, illetve az 1945 utáni kommunista hatalomátvétel folyamatára. Záró gondolataiban az értelmiség szerepét és a felelős választás fontosságát hangsúlyozta.

Ahogyan Magyarországon 1990 óta minden kormány kitöltötte mandátumát, úgy állta a helyét a „magyar tengerben” Berndt Ágoston is. Az ASZTA 7. évfolyamának hallgatója 2015 óta minden évben részt vesz a Balaton-átúszáson, ezzel egyfelől Szekrényessy Kálmán emlékét ápolja, másfelől hiteles képet ad a rendezvény elmúlt évekbeli változásairól. Kiemelte: az 5,2 kilométeres távon kiemelt figyelmet fordítanak a biztonságra, a rendezvény pedig mára generációkon és országhatárokon átívelő sporteseménnyé vált. Népszerűsége olyan mértékben nőtt, hogy a résztvevők számát maximalizálni kellett. Ágoston a Balaton mellett a MOL Campus Öbölátúszáson is megmérettette magát, amelyről személyes élményeit is megosztotta.

A szakest második felvonása a keleti birodalom gazdasági előretörésével és az arra adott nemzetközi reakciókkal foglalkozott. Kiszelly Zoltán politológus Kína gazdasági fejlődését és az európai válaszokat elemezte, a befektetések korszakától a versenytárssá váláson át egészen a 2024-ben elindított uniós „de-risking” politikáig. Hangsúlyozta a konnektivitás jelentőségét, amelyben Magyarország a Budapest–Belgrád vasútvonal átadásával kulcsszerepet játszik, valamint kitért a kínai termelést lehetővé tevő „twinning” modell fontosságára is. A téma aktualitását jelzi, hogy Berlin 2029-et jelölte meg a leválás céldátumaként.

A gazdasági elemzést követően a közönség egy időre a „felhők fölé” emelkedhetett Sirák Borbála prefekta és Orosz Virág énekének köszönhetően. Őket Laborczy-Lakner Zoltán Lehel rektor előadása követte, aki a magyar szociálpolitika történetének kevésbé ismert epizódjaiból válogatott. Szólt többek között a kódisállások eredeti funkciójáról, Brunszvik Teréz óvodaalapításáról, az első magyar gyermekenciklopédiáról, valamint a 19–20. század fordulójának jelentős kezdeményezéseiről. Előadása végén bemutatta értékes könyvritkaságát: az 1887-es eperjesi, nagykárolyi és torockói tűzvészek károsultjainak megsegítésére összeállított emlékalbumot.

A szakmai előadások közben eljátszott jelenetek központi célja a Szent Korona visszaszerzése volt. A hatalmi jelvény hosszú utat tett meg, míg eljutott az Országház kupolacsarnokába. Külföldi útjait Boros Júlia és Orosz Virág három szempont szerint értékelte: az utazás minősége, az „Instagram-kompatibilitás” és a legenda-faktor alapján. Bár akadtak kifejezetten „fapados” utak – például a tatárok elől Dalmáciába történő menekítés –, valamint VIP-kezelés is az Egyesült Államokban töltött évtizedek alatt, a legmagasabb pontszámot egyértelműen jelenlegi elhelyezése és bemutatása kapta.

A szakest zárásaként Horváth Emese és Szilas Kinga vezetésével interaktív színházi élményben vehettek részt a jelenlévők. A nagy földrajzi távolságokat átfogó tanulmányút során az Akadémia hallgatói mellett szerepet kaptak az út kísérői is. A történet közös tánccal zárult: a tágabb akadémiai közösség az Ördög útját járta el. A szakest felemelő lezárásáról Kleineisel Flóra gondoskodott Szabolcska Mihály Krisztus keresztjénél című versének előadásával.

Az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia szakestje évről évre lehetőséget ad az aktuális évfolyam sokszínűségének és tálentumainak bemutatására. Ahogyan a névadó szent életművében egyszerre van jelen a tudomány, a hit és a (szakrális) művészet, úgy ezek a 2026-os szakesten is egymásra találtak. Gazdaság- és szociálpolitika, történelem és sport, ének, tánc és versmondás egyaránt helyet kapott – miközben a hallgatók bebizonyították, hogy a szakmai felkészültség mellett Thália világában is otthonosan mozognak.