Józsa Judit (1974) kerámiaszobrász, művészettörténész, Józsa János és Julianna, Európa szerte ismert, neves korondi keramikus népművészek harmadik gyermeke Erdélyben, Székelyudvarhelyen született. Édesapja nemcsak a fazekasság mesterségének csínját-bínját adta át, hanem azt is, hogy a művésznek csak tiszta forrásból szabad merítenie. 1994-től az Anyaországban Budapesten él és alkot. 2002-ben, dicsérettel végezte el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának művészettörténeti szakát. Tanulmányai segítenek a történelmi alkotások hiteles megfogalmazásában, nem véletlenül érezhető szobrain a tanult ikonográfia hatása. Családja népművészeti örökségére és művészettörténészi ismereteire alapozva, határozott célja, hogy olyan témákat dolgozzon fel évente megújuló tárlataiban, amelyekre addig nem, vagy csak elvétve került sor a magyar képzőművészetben, különösen a szobrászatban.
Tematikus tárlatai: 1996: “Honfoglalás”, 1997: “Táltosok és szentek. Árpád népe és házának szentjei”, 2004: “De Claris Selectisque Mulieribus” – “Magyar Nagyasszonyok I. 800-1800.”, 2005: “Magyar Nagyasszonyok II. 1800-tól tegnapig”, 2010: “Magyar Nagyasszonyok III.”, 2006: “Múzsák kertje”, 2007: “TerrAqua világa”, 2008: “Magyar mesevilág”, 2009:”Magyar táncok”, 2011 Magyar Család nagykompozíció, 2012 “Magyar Örökség I. – A magyar nemzet erénykatalógusa”, 2015 “Magyar Örökség II. 2016-ban “Gloria in excelsis Deo” című tárlatában, az 1980-as évektől 2015-ig tartó időszak, mintegy 30 év munkásságát felölelő több mint 150 alkotással nagy összegző kiállítására került sor a Szegedi Dóm Altemplomában. 2018- “Mária, a Magyarok Boldogasszonya” c. kiállításban Szűz Mária életét mintegy 14 stációba mintázza, úgy ahogy a Katolikus Egyház a Krisztus misztérium összefüggéseiben ünnepli őt a liturgikus év során. Ily módon, ebben a tematikus formában még e téma a kortárs magyar szobrászatban, a kerámiaművészetben, nem került feldolgozásra.
Eddig több mint kétszáz tárlata volt, hazai és külföldi helyszíneken. Műveit láthatták szerte a nagyvilágban: Amerikában, Kanadában és Ausztráliában is. Számos hazai és határon túli kezdeményezéshez nyújt önzetlen támogatást. A magyar nemzeti művészet elkötelezett híve, több alkotónak nyitotta meg a tárlatát, értékelte művészetét. Alkotásairól, szobrairól számos cikk és értékelés megjelent, ő maga 11 könyv szerzője. Tagja az Anyanyelvápolók Szövetségének, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének, a Zeneakadémia Alapítvány kuratóriumi tagja, a Józsa Judit Művészeti Alapítvány elnöke. 2009-ben a Magyar Kultúra Lovagja megtisztelő címet, 2010-ben a Női Esélyegyenlőségért díjat, 2012-ben a Világ Magyarságáért Művészeti díjat, 2015-ben az Erdélyi Közösségi élet kiválósága díja, 2018-ban a Keresztény Kulturális Akadémia Cornelius – díját, 2019-ben Kölcsey-díjat vehette át.
Felismerte azt, hogy művelődés-fejlesztő és magyarságtudat erősítő tevékenységre égető szükség van. Ezt a tevékenységet a saját erőből felújított és 2013 decemberében megnyitott, a Ferenciek terénél, a Kossuth Lajos u. 4. szám alatti (bejárat a Városház utca felől) Józsa Judit Galériában teljesíti ki. Egyrészt a saját, nagy bemutató tárlatai gyűjteményes anyagát (közel 200 szobor) a különböző tematikák mentén váltakozva, állandó kiállításként tárja a közönség elé, rendszeres előadásokkal, ingyenes tárlatvezetésekkel. Fő célja továbbá az igényes, minőségi, színvonalas, értéket képviselő, kárpátmedencei magyar képző-, ipar- és népművészeti alkotók összefogása és alkotásaik bemutatása. Nemcsak esztétikai élményt szeretne nyújtani a szellemi-lelki értékekre fogékony látogatónak, hanem egyúttal történelmet, művelődéstörténetet, asszociációs látást is. Célja a magyar társadalomban az egészséges önismeret elérése, ugyanakkor felhívja a figyelmet értékeinkre, megerősítve nemzettudatunkat és helyes önértékelésünket Európa szívében.