27 máj Felvidéki tanulmányút

HÉTFŐ (2025.04.28.)

Reggel fél 8-kor indultunk el Piliscsabáról Kassára.

Első állomásunk Boldogkőváralja volt, ahol Boldogkő várát tekintettük meg kívülről.

Második állomásunk Gönc volt, ahol Károli Gáspár szobrát tekintettük meg a templomkerítésen keresztül, amit megszalagoztunk, Buka Bence felolvasott az Ószövetségből, majd a helyi huszita házakat is szemügyre vettük, ezután pedig a Laborczy-Lakner Zoltán Lehel által rendelt híres gönci barackpálinkát vettük át egy helyi asszonytól.

Harmadik állomásunk Kassa volt, ahol gyorsan elfoglaltuk szállásunkat a Centrum Congress Hotelben, majd elmentünk ebédelni a Márai Bisztróba.

Ebéd után városnéző sétára indultunk Mihályi M. Mihály vezetésével: meglátogattuk a Szent Erzsébet székesegyházat, ahol megszalagoztuk II. Rákóczi Ferenc sírját, majd a belvárosban sétálva több nevezetes épületet tekintettük meg, köztük a színházat, Márai Sándor egykori otthonát is, illetve Márai Sándor szobrát is megszalagoztuk.

Vacsoránkat a BistRovás vendéglőben költöttük el, ami a helyi magyarok kulturális és közéleti találkozóhelye is egyben – mialatt vacsoráztunk, épp gyűlést tartottak egy másik helyiségben, így tudtuk egymást köszönteni.

Vacsora után a szálláson Buka Bence megismertetett minket a lórum nevű kártyajátékkal.

KEDD (2025.04.29.)

Kedden Eperjesen kezdtük meg a városnézést, mégpedig az eperjesi Szent Miklós templomnál, ahová belépve először a hatalmas üvegablakokon átszűrődő napfény színes vetületére lettünk figyelmesek. Csendben körbejártunk, megnéztük az oltárt és a templom különleges motívumait, majd leülvén szemünkkel magunkba szívtuk a szent hely atmoszféráját. Ezután rövid sétát tettünk, s többek között egy kommunista emlékműnél is megálltunk, megkérdőjelezvén a kőoszlop létjogosultságát. Továbbindulásunk előtt utolsó megállónk egy Petőfi Sándor emlékére állított kis szobornál volt, amire egy nemzeti színű szalagot kötöttünk.

Bártfára utaztunk és egy gyors ebéd után a város legjelentősebb műemlékét, a Szent Egyed templomot látogattuk meg. Ezután a főtéren és környékén egyéni sétát tettünk, amit mi egy fagyizással, mások sörözéssel is egybekötöttek. A kellemesen töltött szabadprogram után Lakner tanár urat lefejezte a hóhér (nyugalom megzavarására alkalmas képek alább).

Ezután programon kívül, az idő bőségének megörülve – úton Kisszeben felé – beugrottunk Hervartóra, ahol egy hosszú és tartalmas beszámolót hallhattunk a híres fatemplomról. Kisszebenen aztán felkerestük a Csontváry-házat, ahol Csongor rövid ismertetőjét hallgattuk meg. Ezután a plébániatemplomba tértünk, ahol a Szűz Máriát és Keresztelő Szent Jánost ábrázoló kisszebeni főoltár láthattuk immár saját szemünkkel.

Fáradtan és éhesen, de élményekkel telve térhettünk be ezután a kassai Hostinec étterembe, ahová nagy örömünkre már Ádám és Laci is megérkezett, hogy becsatlakozzanak tanulmányutunkba.

SZERDA (2025.04.30.)

Tanulmányutunk harmadik napján, Kassán ébredtünk, de pakolnunk kellett, mert ezen a napon már nem tértünk vissza a Hotel Centrum kényelmes ágyaiba. Lázban égtünk, mivel tudtuk, hogy a mai nap nem csak templomokat vagy várakat fogunk megnézni, hanem kirándulunk is egy nagyot délután a Szlovák Paradicsom legnépszerűbb szurdokában.

A buszban utazva vetettünk egy pillantást a magasba emelkedő Szepesi várra. Azt hiszem, ide még vissza kell majd jönnünk, hogy be is járhassuk. 9 óra után nem sokkal megérkeztünk Szepeskáptalanra. Fallal körülvett kistelepülés, melynek elsősorban egyházi jelentősége van, ezért természetesen a központi épülete a templom, melyben a világ egyik legszebb és legnagyobb szárnyas oltára található. Sok időnk nem volt itt sem, de Sári azért kifeküdt egy tíz percre napozni a templomkertbe.

Siettünk a következő városba Lőcsére, mely sokak szerint a felvidék legszebb hiánytalanul megmaradt kisvárosa, melyet középkori városfal ölel körbe és számos gótikus és reneszánsz műemlékek díszelegnek benne. Szerintem is a felvidék egyik legszebb városa Lőcse. Innen Csütörtökhelyre utaztunk tovább és bepillantottunk még ebéd előtt az ottani katolikus templomba. Az ebédünket Káposztafalván költöttük el, de a névvel ellentétben nem káposztát fogyasztottunk. Nem is baj, mert nagyon gyenge a szlovák káposzta…

A napunk és talán az egész utazásunk egyik csúcspontjához érkeztünk, mikor ebéd után a Sucha Bela túraútvonalon elindultunk a patakmederben gázolva. Az útvonal szerintem mindegyikünket magával ragadott. Sziklás hegyoldalak közt a zúgókban és a vízesések mellett kapaszkodtunk fölfelé. Helyenként létrákon, hidakon és a sziklába fúrt kapaszkodókon ügyeskedtünk. Több helyen találkoztunk foltos szalamandrával is. Nagy esés nem történt, de talán senki nem úszta meg teljesen szárazon. A csúcsra felérve imádkoztunk egyet a kereszt tövében. Összesen körülbelül 10 km-t tettünk meg és utaztunk tovább a szállásunkra Késmárkra. A vacsora és a jól megérdemelt korsó sör felettébb jólesett.

CSÜTÖRTÖK (2025.05.01.)

A szállásunk Késmárkon volt. Reggel megnéztük Késmárkon a katolikus templomot, valamint mindkét evangélikus templomot. A két evangélikus templom megtekintése után megállapítottuk, mennyire jól látszik a protestantizmus fejlődése: az első, idősebb, fából épült evangélikus templom gyönyörűen díszített, szinte olyan szép, mint egy korabeli katolikus templom. A második viszont egy üres, nagy tér volt, egy hatalmas orgonával.Az új evangélikus templomban található Thököly Imre sírja is.

Ezután Ótátrafüred felé vettük az irányt, de útközben megálltunk Kakaslomnicon, hogy megtekintsük a legészakibb Szent László-freskót. A kakaslomnici plébános nagyon kedvesen fogadott bennünket, még áldást is kaptunk tőle latin nyelven.

Majd megérkeztünk Ótátrafüredre, ahol meghitt tájban imádkoztunk, majd elindultunk a Tátrába. Sajnos nem volt időnk arra, hogy elérjük a csúcsot (bármennyire is próbálkoztunk), de az egyik menedékházig fel tudtunk menni, és ott megittunk egy jó hideg sört.

A túra után Ótátrafüreden ebédeltünk. A leves elég finom volt, viszont a második fogás nem volt valami jó, de kárpótoltak minket a szép felszolgáló hölgyek. Ebéd után elindultunk Nyitra felé.

Útközben megálltunk Hibben, ahol meg szerettük volna nézni Balassi sírját, de sajnos ez nem sikerült, mert a templom zárva volt. 

Nyitrára érve észrevettük, hogy a szálláshelyünkön éppen esküvő van. Komolyan elgondolkodtunk rajta, hogy csatlakozzunk-e, de végül úgy döntöttünk, inkább bemegyünk a városba, és egy kis esti városnézés közben iszunk egy sört. Szerencsére a központban nyitva volt egy bár, ahol végül tudtunk inni egy sört.

PÉNTEK (2025.05.02.)

A felvidéki kirándulásunk utolsó napja péntekre esett, és méltó lezárása volt az egész hetes élményekkel teli utazásnak. Szállásunk Nyitrán volt, ahol reggel összepakoltunk, majd izgatottan indultunk el a nap első állomására: egy újabb izgalmas túrára.

Délelőtt megmásztuk a Zobor-hegyet, ami nemcsak fizikailag volt kihívás, hanem lelkileg is feltöltött. A hegycsúcsról elénk táruló kilátás egyszerűen fenomenális volt – a város és a távoli dombok látványa mindenkit lenyűgözött. A túra néhány órába telt, szinte az egész délelőttöt kitöltötte, de a természet közelsége és a közös élmény kárpótolt minket.

Miután visszaértünk Nyitrára, megérdemelt pihenőként a Castellum Caféban ebédeltünk. A spárgakrémleves nemcsak különleges és finom volt, hanem a hely panorámája is hozzájárult a kellemes hangulathoz .

Ebéd után egy rövid, de annál tartalmasabb sétára indultunk Nyitrán. Megnéztük a nyitrai várat és a székesegyházat, melyek méltóságteljesen őrzik a város múltját.

Délután az utolsó állomásunk következett, mely talán a legemlékezetesebb élményt nyújtotta: ellátogattunk az alsóbodoki Esterházy János Emlékmúzeumba. Itt egy kedves, részletes körbevezetésen vettünk részt. Megnéztük az emlékhelyet, és meghallgattuk Esterházy János életének történetét, aki a felvidéki magyarság egyik legnagyobb alakja, s akinek boldoggá avatása folyamatban van. A látogatás mély nyomot hagyott bennünk, és elgondolkodtatott a hitről, áldozatvállalásról és a hazaszeretetről.

Ezután már csak a hazautazás maradt hátra – fáradtan, de élményekkel gazdagon indultunk vissza. Ez a péntek tökéletes lezárása volt a kirándulásunknak, és sokáig emlegetni fogjuk.

Összeállították az Aquinói Szent Tamás Akadémia 2024/25. tanévének hallgatói;
hétfő: Anna&Viki, kedd: C&D, szerda: Csongor&Dániel, csütörtök: G, péntek: Sári&Bence